|
Témaindító hozzászólás
|
2013.05.17. 00:20 - |
 |
[102-83] [82-63] [62-43] [42-23] [22-3] [2-1]
Nagyon köszönöm a válaszokat! Szuperek vagytok. :) Nem tudok sokat írni,de annyit fűznék hozzá,hogy a rajongók belemagyarázása nekem már túl sok,ahhoz mérten hogy a félreérthető apróságok száma ahhoz kevés (nekem) hogy nagyon erős barátságnál,Sherlock esetében talán ragaszkodásnál többet belelássak.Azt hittem én nem veszek észre valamit,de ezekszerint csak nem "úgy" hatnak rám a dolgok...Nem mintha bajom lenne ezzel,csak néha zavaró,hogy mindenhol ebbe botlok bele,holott valószínüleg nem erről van szó.Holmes karaktere soha nem volt meleg,ahogy írtátok is és Brett is ezt mondta egyszer... Amit Ben mondott az nagyon valószínű,mert a szociopatáknál agyakori,hogy megrekednek egy életszakasznál,nem biztos hogy ez tudatos nálluk,de ezért is gyerekesek... Jól ráérzett erre,kicsit szomorú ez,ha jobban belegondolok,de Ben tényleg nagyon jól játsza a szociopatát és érti is... |
mit is kéne most csinálnom? Ja! Mosni! Mert ugye nekem nincs Mrs. Hudsonom, hogy csak úgy tiszták legyenek a gatyáim...
Ez az egész homoszexuális téma végig fut a sorozaton az első résztől kezdve. Igen, ad némi plusz feszültséget a két főszereplő között, akik, mint Abby írta még a csetben, szimbiózisban élnek, remekül kiegészítik egymást. Ha Mrs. Hudson nem kezdené már az elején a témát pedzegetni, lehet, nem is kerítenének neki ekkora feneket. Mert ugye a "párkapcsolatuk" mindig csak másoknak jut eszébe, egymás között már az elején lerendezik, mikor Sherlock néhány komoly, őszinte és informatív pillanatainak egyikében az étteremben meg is mondja, hogy őt nem érdekli az ilyesmi, a munkája jelenti számára az életet.
Számomra már korábban írtam, a novellák és a Jeremy Brett fémjelezte sorozat nagyon összefolyik. Holmest jellemezve Dr. Watson egyszer elejt egy megjegyzést ,- pont az Irene Adleres történetben - hogy Holmes a nőkben csak a probléma forrását vagy okát látja, ezért nem érdekesek a számára. Aztán jön Adler, a NŐ, akit esze és jósága által végre tud becsülni.
A mostani John csajozását is inkább ironiával, meg némi lenézéssel figyeli, nem féltékenységgel. Csúnyán nyilatkozik a szerelemről is, pont az Adleres rész végén (amúgy nekem ez a kedvencem, talán pont a NŐ miatt).
Szóval sztem Sherlock az a fajta elzárkózó valaki, akihez ha hozzá akarsz érni vagy elhúzódik, vagy csak a tudományos érdeklődés/kopómunka miatt nem húzódik el. Aszexuális, de ennek oka van. Még pár éve a Vox-ban jelent meg egy cikk a sorozatról, amiben pont Bent idézik Sherlockról. Eszerint Sherlock egy nagyon okos kisfiú volt, aki korán rájött, hogy ha felnőtt férfivé érik, meg fog változni, ezért nem engedte felnőni magát, hogy azzá válhasson, aki/ami. Ugyanebben a cikkben találtam még egy érdekes nyilatkozatot, miszerint, ha Sherlockot érdekelné John, akkor elvonná a figyelmét a munkájáról, ergo nem élne vele.
Ez így elég zagyva lett. Egyesek arról fantáziálnak, hogy két férfi.....????? Na, mentem mosni... |
Cumberlassie a fangirl-ök látják ezt bele, mert nekik tetszik, ha két jóképű pasi "közelebb kerül" egymáshoz. Ez mindenhol így van. Keress rá nyugodtan további sorozatokra/filmekre és azoknak a fan részlegére, temérdek képet és fanfictiont fogsz ebben a témában találni. Szeretik belemagyarázni az emberek, hogy "húha John most 'úgy' nézett Sherlockra, mint aki le akarná kapni" stb. (pardon a megfogalmazásért). Arról nem is beszélve, hogy azért a rendezők is szeretnek erre rájátszani, hogy a női nézőket még jobban izgalomba hozzák Pl: szegény John-t mindenki melegnek nézi, Sherlock és John bilincsben menekülnek és megfogják egymást kezét, hogy gyorsabban tudjanak futni, első részben John érdeklődik van-e barátja Sherlocknak stb.
Ha a könyveket nézzük, abból kiderül, hogy Sherlock munkamániás, annyira, hogy a sexualitás egyáltalán vagy csak kevésbé érdekli. A történelem során voltak ilyen munkamániás emberek akiket csak a munkájuk elégített ki és a többi hidegen hagyta, Pl. Newton
Amúgy teljesen ártatlanul figyeltem fel valamire, tényleg én nem vagyok Johnlock fan de pl az uszodás jelenetnél : http://www.youtube.com/watch?v=pOGXSFK3Xsw
kb 1:30tól ha becsukod a szemed és csak a hangokra figyelsz, elég félreérthetőek, főleg John-é :D
Apropó, Bugsy hozzászólásaival nagyon egyetértek, számomra is ilyen vegyes érzelmeket keltett ez a 3. évad.
|
Van egy dolog ami már egy ideje foglalkoztat. Miért gondolják egyesek,vagy miért látják úgy,hogy Sherlock meleg? Nekem egyszersem tűnt fel olyan dolog ami erre utalt volna,pláne most. De amíg csak a két évad volt,mindenki ilyesmiket magyarázott bele. Nem érdekel végül is,hogy mi,de nekem inkább aszexuálisnak tűnt itt is és nem értem,hogy egyesek mért ragaszkodnak ahhoz,hogy ő esetleg többet lát Johnban barátnál... Erre most nem pont olyan választ várnék ami nagyon mélyre megy a témába! |
Bugsy a Janine-témához: Szóval teljesen helyén való amitt tett?Sherlock megérdemel egy kis kínzást? Szociopatánal pszichopata lépéssel kell visszavágni?Érdekes,de semmi szerethetőt nem látok Janine karakterében. Sherlock érzéketlen szemétláda,nem mondtam ,hogy nem az,de azért ezt nem érdemli még ő sem. Ami Sherlockot illeti, fölösleges a szörnyből még nagyobb szörnyet csinálni .Szerinte Janine megérdemli,hogy legalább egy ember őt is megrágja . Sajnálom,talán szánom is Sherlockot,elsősorban persze azért mert minden szenvedéséről ő maga tehet... Azt hiszem,ha folytatom már nevetségsé válik a részemről a vita. Ez is csak egy nézőpont,nem erőltetem senkire. |
az előforduló magyartalanságokért bocs, nagyon siettem, nehogy megint elszálljon az irományom. Az első 2 évadot nagyon szeretem, és nagyon vártam a folytatást (igaz nem olyan csillapíthatatlanul, mint néhányan közületek). A harmadik sajna eddig csalódás. Várom a 4. évadot, de a 3. után elég szkeptikusan tekintek a jövőbe. Mi lesz? Apás szülés? Sherlock keresztapa lesz? (sztem ezt a kettőt pipálhatjuk) Keresztanyunak kit hívnak meg? Molly-t vagy ..... Janine-t? ;)
No, de egy esetleges karácsonyi bemutatóhoz nem kéne lassan elkezdeni a forgatási munkálatokat? |
És akkor a sok-sok vélemény után alkossak én is egyet a 3. évadról? A csetre már ráborítottam hetekkel ez előtt a bánatomat, miszerint nem azt kaptam tőle, amit vártam.
De mit is vártam, ill. mit/kit is szeretek ebben a sorozatban? A metroszexi Sherlockot a csodás öltönyeiben, olykor selyem ingeiben, kék házikabátjában. A hihetetlenül magabiztos, okos és pörgő agyú Sherlockot. A sokszor roppant bunkó Shelockot. A jószándékú, de néha értetlen Johnt a rémes ruháival és az alkalmi barátnőivel. Mrs. Hudsont a fájós derekával és a halott férjétvel, Molly-t, Greget... magát Angliát .... minden visszatérő szereplőt. Úgy tökéletesek, ahogy vannak. Még Moriarty-t is, pedig tőle kiráz a hideg. A pörgést, az izgalmat. Logikai csavarokat, az agyalást, hogy minden apróságnak jelentősége van. A humort. Az állandó kupit a Baker Street 221B-ben. Londont a maga hagyományaival és modernségével.
Aztán Sherlock elment, és az élet ment tovább! És mire jött vissza? John elköltözött és menyasszonya van, aki jó fej és okos. A csavaros feladványok helyét pedig átvették az esküvői előkészületek. Sherlok a padlón, úgy kell rászólni, hogy gondolkodjon, ne csak betlizzen. Érzelgősség. Sehol egy igazi ellenfél. Pedig a háromból már 2 rész lement.
Gyónnom kell! A második rész után nagyon kívántam, hogy vhogy iktassák ki Mary-t (a babával együtt)! Még gyerek is lesz? Brrrrr. Az esküvő azért szép volt!
A harmadik rész meg azzal indít, hogy John és Sherlock már egy hónapja nem találkoztak! Sosem gondoltam volna, hogy John tovább fog praktizálni és ennyire nem fog együtt nyomzni Sherlockkal! Hogy annyire eltávolodnak egymástól, hogy Sherlock még a fotelét is a lomtárba teszi. No de talán Moriarty 2.0 újra összehozza őket.
A vicces elemek nagyon ütöttek: Mrs. Hudsonról először kiderül, hogy csak fizikális kapcsolata volt a férjével, aztán hogy egzotikus táncos volt, a végén meg már pénztáros is a kartelben... Aztán az első rész első fele, mikor John és Sherlock újra találkozik. Janine is tetszett, bár maga a tény, hogy Sherlock csajozik, én ezt már túlzásnak tartom.
Örültem Ben szüleinek. Meg az ugrás három megoldásának.
Tetszett CAM hidegsége. A novellára pontosan már nem emlékszem, de a Jeremy Brett főszereplésével készült tv sorozat vonatkozó epizódja nagyon megmaradt bennem. CAM ott sem szerepel sokat, bezárkózik az otthonába és csak zsarolni és gúnyolódni jár ki onnan. Az elme palota bevetése és hogy felkészülten tudta várni és át tudta rázni Sherlockot rendkívül izgalmassá tette a végkifejletet. Nos, igen, más megoldás nem volt.
Összegezve, az első résznél még nagyon bizakodó voltam, hogy majd felível ismét a kaland, a második számomra mélypont volt, a harmadik már visszatérés volt számomra a régi kerékvágásba, igaz felemás módon. Persze az előző évadokhoz hasonlóan ez is újra lesz nézve párszor és akkor már jobb kedvvel és több megbecsüléssel fogok rájuk tekinteni, de jelenleg leginkább a szkepszissel vegyes várakozás jellemez... várakozás a következő évad iránt. |
még egy gondolat: Sherlock nagyon-nagyon csúnya dolgokat enged meg magának, de a sármja, pörgése és a vicces körítés jócskán levesz azok hatásából. |
Állj! Állj! Állj! CumberLassie, mielőtt még keresztben nyelnéd le Janine-t! Hogy is kezdődött az ő kapcsolatuk? Janine az esküvőn kóstolgatja Sherlockot, aki később jellemzést ad neki a potenciális udvarlókról. Majd beszédében közli, hogy nem fogékony a szépre (kamera és oldalpillantás Janine-re). Ezek után táncol vele és neki, kedves vele, a karján vezeti el a fotós leleplezése után, sőt, tovább bulizna vele, ha Janine nem táncolna egy korábban jellemzett pasival. J jelzi is, hogy tetszik neki. Sherlock el.
A követekző részben Janine már Sherlock hálószobájából bukkan elő, akivel már egy ideje csókolózik, kamatyol és együtt zuhanyzik. Mi is történt? Sherlock elszerette J-t az esküvői pasitól. Mivel is? Az intellektusával, kedvességével, sármjával.... és a hírnevével. Legyünk őszinték! Ki nem álmodott már arról, hogy ő hódítja meg a meghódíthatatlant, a világhírűt,.... a férfit? És Sherlock mire képes, hogy bejusson CAM irodájába? Lecsapja, jár vele, megkéri... ha már kapóra jött a foglalkozása. J pedig törleszt. Viccesen, hiszen őmaga a sorozatban egy komikus karakter. És igen, leveszi a morfiumot. Miért is van erre szükség dramaturgiai szempontból? Hogy Sherlock kijózanodjon. Ok, fáj is neki, de mikor J kimeg, Sherlock maga is nullára állítja az adagolót, mert tudatára ébred a veszélynek és az ezzel járó feladatainak. Annak, hogy nem ringatózhat tovább a morfium tengerén, hanem ki kell józanodnia ahhoz, hogy megmentse Johnt és lezárja a CAM ügyet.
Szóval ki lehet köpni J-t, úgyis elköltözik vidékre. |
Ami az ápolókat illeti,ez teljesen igaz és ezt én el is felejtettem. :) A morfium akkor sem játék és nekem még mindig sokkal visszatasztóbb egy félholt embert bántani,mint valakit feleségül kérni... Nem vette el,puff,nem halt bele. Ellenben Sherlock... Mindegy. Tényleg nem akarok és nem is érdemes vitázni,viszont túlzás és nem tudom,Janine, vagy bárki, ilyesmivel mért gondolja,hogy elégtételt vehet.
|
Cumberlassie nem sorrendben írtam le a történéseket. Janine levette, Sherlock felcsavarta stb. Csak érzékeltetni akartam, hogy miért nyomkodták a gombokat. Nem lehet mindig ott egy ápoló minden betegnél, ahhoz nincsenek elegen és más teendőjük is van.
A fájdalma folyamatos, hiszen lőtt sebe van, egy lyuk van a testében. Ezért kell a morfium. Amikor Mary beszélt hozzá nem volt teljesen magánál. Janine levette a morfiumot fel is ébredt rá és feljebb tekerte. Azután később lejjebb vette, hiszen ki akart szökni. stb.
Az, hogy Janine miket képzelt, hát abba most nem mennék bele. Ahány ember annyiféleképpen reagálnak. És azért már egy kamu házassági ajánlat elég durva húzás. Nyílván nem akarta megkínozni Sherlockot, "csak" elégtételt. Most lehet itt mondani, hogy etikátlan stb. Szerintem ilyenbe nem érdemes belemenni :) |
Mivel írogatok néha,már utána jártam pár drognak,így tudom,hogy nyugtató és fájdalomcsillapító.A morfium/morfin/opium mind ilyen vagy hasonló hatású. Tényleg eltompt,ez nem minden drogra igaz azért,de mivel itt erről van szó felesleges a többiről írnom...Ha már így lehet állítgatni,akkor egy ápoló lehetne benn,hogy a betegeket legalább ne lehessen kínozni.
Nem akarok kötekedni,de a filmen pont fordítva történnek a dolgok mint ahogy leírtad! Amikor Mary beszél Sherlockkal,még valószínűleg nagyobb mennyiségű morfium hatása alatt van. Amikor "belépünk" a másik jelenetbe ott Janine már levette a gyógyszert,szerintem ezért tér magához Sherlock is. Sherlock vissza állítja,Nem is kicsit,hanem maximumra. Mikor a nő elmegy Sherlock maga csavarja le újra, valószínűleg mert valóban tompít,de én mást is beletudok magyarázni,és ha úgy vesszük, fájdalom ugyan úgy zavaró tényező.
Megjegyzem a gyógyszer mennyiségének ide-oda ugráltatása nem hiszem,hogy valóság hű reakciót vált ki Sherlockból,még akkor se ha használt ilyesmit,a szervezete nem szokott hozzá ilyesmihez...
Oké. Ez már szőrszálhasogatás részemről.
Lényeg,hogy Janine levette a morfium szabályzót,aztán Sherlock feltekerte amíg beszélt, végül pedig nem kért belőle...Fájdalmai vannak amikor "visszatér" Maryhez az elmepalotába. Kérdés részemről annyi,hogy mért a fájdalmat választja a gyógyszer helyett? Pláne,hogy a van morfium szabályzó,szóval nem lenne muszáj teljesen kiütnie magát,de szenvednie sem kéne...
Janine amúgy egy dög. Nem Sherlockot védem,mert gonosz amit csinált,de szerintem gyomorforgatóbb amit Janine tett bosszúból. Nem az újság dologtól akadtam ki,hanem a szabályzó ügytől. Egy ember,- egy nő - aki elvileg nem szociópata vagy pszichopata,hogy képes ilyet tenni?! Rendben,átverték,mérges,és már bosszút állt az újsággal,de még sem éri be ennyivel. Megkínoz egy embert,aki majdnem meghalt és gyakorlatilag tehetetlenül fekszik a korházban. Gyönyörű és roppant nagy intelligenciáról árulkodik. Le kell süllyedni ilyen szintre,ahelyett,hogy kis méltóságot erőltetne magára. Az újság úgy ahogy jogos húzás,lehet én is ezt lépném,de itt leállnék,mert az efféle kegyetlenség nem arányos Sherlock tettével szemben. Nekem nem fér össze a két dolog,hogy egy méltóságot érintő ügyet fizikai fájdalom okozásával torol meg. Főleg,hogy enélkül is hatással voltak Sherlockra a szavai, lehet nem is véletlen,hogy leállítja a gyógyszert... Ha jól emlékszem Janine mondja is,hogy tudja milyen ember Sherlock. Őszintén, akkor mit várt?Ostoba az,aki bedől ilyesminek. Gyanús,ha egy hírhedten furcsa, esetünkben szociópata férfi,hirtelen gondol egyet és az első nőt feleségül kéri,akivel összefut. Nem kizárt,hogy lehet ilyen,de azért ez nem jellemző talán. Kétlem hogy Janine annyira belebolondult volna Sherlockba,hogy ez különösebben megviselte volna,szóval nem tudom sajnálni. Ennyi erővel ő is megjátszotta magát. Akkor is ha megbántotta,néhány nappal korábban enyelgett vele,ha nem is ismerte meg teljesen,eltöltöttek együtt némi időt,mondhatni jót szórakozott vele. Ha másért nem ,a minimális figyelemért,sőt valamennyi érzelemért is amit egy Sherlocktól kapott hálás, vagy legalábbis elnézőbb lehetne...Rámászott,-bár lehet ez túlzás- és porul járt,ami épp ugyan annyira a saját hibája is mint Sherlocké. Megérdemlik egymást. Janine így is jobban járt. Még az is előfordulhat,hogy kezdettől azt tervezte,hogy eladja ezt a sztorit. Kinézem belőle. Sherlock szerintem ehhez mérten nem tett olyan borzalmas nagy gonoszságot. Megmerem kockáztatni azt is,hogy tisztában volt azzal,hogy a nő sem gondolja komolyan...Ez nem jelenti azt,hogy nem érez bűntudatot,sőt. Látszik,hogy bántja a dolog.
Ez nagyon hosszú lett, bocsánat! Így sikerült. Remélem nem túl zagyva amit írtam és nem csak én látok benne értelmet... Köszönöm,ha végig rágjátok magatokat rajta! Tényleg. :) |
Pont ellenkezőleg. A morfium azért van, hogy kevsbé érezd a fájdalmat, elkábít és nem tudsz tisztán gondolkozni, ez drog. Ezért is nézik olyan szigorúan, hogy ki kaphat morfiumot. Valóban van olyan gép ami beállítja a morfium mennyiségét, ez szükséges is, mert valakinek nincs szüksége akkora mennyiségre. Nyílván nem a betegnek kéne ezt állítgatnia. Amikor beszél lejjebb veszi a mennyiséget, ezáltal érzi a fájdalmat, de kevésbé van elbódulva így tud normálisabban beszélni és gondolkodni, ezért állítgatta. Amikor visszafeküdt, akkor pedig feljebb tekerte, hogy ne érezze a fájdalmat. Janine bosszúból pedig ugye levette a morfiumot, hogy Sherlocknak fájjon, mivel megtudta, hogy átverte. |
Így nyugodtabb vagyok,mármint ha bocsánatot kérek... Elég zagyva a felfogásom és tudom,hogy félre érthető vagyok néha. Igen a drog alap,azt tudom és természetes,hogy manapság csak súlyos eseteknél használják,de meglapődtem azon,hogy csak úgy állítgatjatja... Szerintem ez hülye dolog az orvosoktól,bár ha valóban van ilyen akkor,biztos meg van az oka ennek a megoldásnak.Úgy vettem észre,mintha Sherlock csak addig állítaná a legnagyob fokozatra ameddig beszél,aztán leveszi,hogy fájdalmai legyenek... (?) |
CumberLassie, tőlem nem kell elnézést kérned :) Azért van a fórum, hogy mindenki leírja a véleményét. Nem tudom, hogy értelmezted a morfium dolgot. Sherlock drog függő volt, erre már utaltak párszor. Az eredeti történetek szerint morfiumot (is) használt, ha jól tudom, de manapság ezt már nem lehet könnyen beszerezni. Valakinek súlyos betegnek kell lennie, nagy fájdalmakkal, hogy morfiumot írjanak fel neki. Szigorú előírásoknak kell megfelelni, rengeteg engedélyt kell beszerezni. Gőzöm sincs, hogy a valóságban is így állítgathatják-e magunkak a betegek, de több filmben is láttam már ilyen, szóval nem kizárt. |
Ezt még muszáj lernom,lehet kicsit hosszú lesz,bár nem tudom...Szóval,érzem,hogy kicsit túlzásba vittem talán a hibák felhozását,ezért elnézést kérek,Abby. Nekem annyi ebben az évadban az érzelem, hogy nem túlzásnak érzem,csak túl nagy hatással voltak rám azok a részek. Nem igazán tudok mindent le írni ,ami eszembe jut,más is így van ezzel... Alapjáraton amúgy is elfogult vagyok a sorozattal és Bennel kapcsolatban különösen ,akkor is,ha ez annyira nem érzékelhető. Furcsa dolog,de mindazt amit eddig leírtam - a negetívumokat- könnyebben összetudtam szedni,mint azt a rengeteg mindent amit imádok a filmben,a szereplőkben, az egész csapatban és a készítőkben. Nem volt éppen okos dolog csak az esetleges gyengeségeket ecsetelni,de ez is a véleményem egyik része... Nem mentegetőzom,de nem akartam senkit ezzel megbántani,vagy lehúzni a sorozatot. Őszintén mondom,hogy én nagyon sajnálom Sherlockot. Amiket mond Johnról és magáról az nagyon szíven ütött. Ben alakítása egyszerűen lenyűgöző és ezért is szorúl össze tőle a szívem. Fontos hogy a kapcsolatokra is kitértek és nem is ezzel van a probléma.
A hallucináció, elmepalota. Nem pont így kellet volna írnom ezt sem,mindegy. A lényeg,hogy nekem is a kedvenc jelenetem,de ennek ellenére változatlanul hosszúnak - nem értelmetlennek! - találom.Minden érzelmi szálnak van benne értelme,csak szerintem egyes karaktereket nem használtak ki,vagy nem tudnak ki használni.Azért érződik kevésnek mert az újabb szereplőket is épphogy meg ismerjük és nem ragadunk le nálluk. Így nézve tényleg gyors egy kicsit...
Két kérdés: Lehet valamit félre értelmezek,de most mi van Sherlokkal és a morfinnal?Ha az amire én gondolok, így jobban érthető a drog dolog,mint az eredetiben... Szegénykém. Tényleg létezik ,hogy az orvosok engedik a betegnek,hogy maguk állítgassák a morfiumot?? |
Az eredti könyvekben is volt arról szó, hogy Sherlock Holmes egy cselédlánynak csapta a szelet, hogy információkat szedjen ki belőle, és ugyanúgy megkérte a kezét, később persze elmondta neki, hogy csak kihasználta. Szóval Moffaték követik a könyvet.
Az elmepalotás részek kifejezetten tetszettek, tényleg. Kiderült, ki volt az a Redbeard, jaj a szivem szakadt meg. De nekem akkor is sok volt ez a nagy érzelemkitörés ebben az évadban, valakinek tetsztett valakinek nem, ez van.
Magnussen-től én akkor is többet vártam volna. Manapság alárki akármit írhat le az újságokba, talán igaz talán nem. Ő fel tudja használni ezeket az információkat, zsarolni tud oké. De részemről ez nem valami nagy szám...Irene zsarolási módszere tetszik, az övé nem.
Igen John-ért tette amit tett. Ez már csak személyes vélemény, én annyira nem akartam, hogy ez legyen belőle... :( John megölte a taxist az első részben, az más volt. De ez a jelenet, amikor rájön és megteszi, utána elbúcsúzik Johntól, ahhh Nem tudom megemészteni és kész, akármilyen jó szándék is vezérelte. Bár lehetett sejteni valamit, mikor kérte Johnt, hogy hozza el a fegyverét.
Amúgy itt lehetne vitázni, hogy most ki győzött le kit? Magnussen átverte Sherlockot? Hiszen elhitette mindenkivel, hogy van egy ilyen páncélterme. Viszont nem számolt azzal, hogy Sherlock képes bármire Johnért és lelövi. Mellesleg az elején átkutatták mindkettőjüket, Johnnál voltak azért "fegyverek". Most pedig simán beengedi őket a házába? Túlságosan biztosra mentek mind a ketten.
Nekem az volt a bajom, hogy minden mintha olyan gyorsan történt volna, lezavarták a csatákat gyorsan és a végén pedig mindenki sír vagy nevet... És mindig szegény John issza meg a levét :D Már komolyan sajnálom. A baba dolog pedig még mindig zavar... |
Öcsimmel mi is kb így raktuk össze. Ő is azt mondta,hogy Jim nem élhette túl,vagy is nem valószínű,hogy akkor Sherlock nem tudna róla. Lehet,hogy előre felkészült erre,ami még jól is elsűlhet a sorozat folytatását illetően. Én meg nem pont Irene-ra gondoltam,hanem arra,hogy esetleg hasonló megszállott akarja "visszahozni" ,mint Anderson, vagy hasonló... I belive in Moriarty? Mégis valósznübb,az első verzió tűnik talán helytállóbbnak, inkább Jim szórakozik... Irene tudtommal még soha nem tért vissza, érdekes lenne ha most még is. Én nem ellenezném,pláne ha rendes magyarázatot kapunk rá,de azért fura lenne...
Örülnék ,ha most nem húzódna el,mert akárhogy is,kíváncsivá tett... |
Annyi mindent szertnék írni, kicsit nagy a kavalkád a fejemben, szóval bocsi, ha kicsit összeszedetlen lesz :) Nem szeretek vitatkozni senkivel, és mindenki véleményét tiszteletben tartom.
Lehet kevesebb volt a nyomozás, de ez a három rész elsősorban a kapcsolatokról, és Sherlockról szólt. Ebben az évadban rengeteg apró dolog van, ami fontosabb, mint bármi más az előző kettőben. Kicsit tömény volt, sokszor meg kell nézni, hogy minden apróságot felfedezzünk, de lesz időnk bőven a következő évadig. Véleményem szerint minden karakter megtalálta a helyét, még Anderson is, sőt ha belegondolunk, fontos szerepe volt a történetben. Nagyon sok új információt tudtunk meg a szereplőkről, megismertük a Holmes szülőket, a testvérek közötti kapcsolat és Sherlock gyerekkori legjobb barátjának, Redbeard-nek az elvesztése talán megmagyarázza Sherlock érzelmi fejletlenségét. És nem lehet nem észrevenni a párhuzamot Redbeard és John között. Sherlock rettegett attól, hogy Johnt is ugyanúgy elveszítheti. Eljátszhatták volna, hogy Sherlock megpróbálja megakadályozni az esküvőt, de azt Guy Ritchie már előtte, és én nem is találtam volna jó ötletnek. Sherlock az első pillanatban meglátott valamit Mary-ben, megkedvelte, méltónak találta arra, hogy John párja legyen, és ez nem kis dolog. Tudtuk, hogy Maryvel valami nem lesz oké, én reménykedtem, hogy nem hal meg, főleg miután kiderült a terhessége. Nem hinném, hogy aggódnunk kellen, hogy mi lesz ezután, Mary és a baba miatt, Moffék megoldják. Mrs. Hudson zseniális volt, de tényleg. Hihetetlen beszólásai vannak, ha ki kellene gyűjtenem a kedvenc ídézeteimet ebből az évadból, a fele biztosan tőle származna. És róla is egyre több mindent tudunk meg, először csak egy kedves házinéni volt, de lassan még az is kiderül, hogy egy floridai drogkartell feje volt, és egzotikus táncos.
Janine nagyon jó húzás volt szerintem. Másképp is megírhatták volna, hogy Sherlock Magnussen közelébe kerüljön, de így, hogy összehozzák egy nővel... erre senki sem számított. Na, jó, talán páran már várták ezt a fordulatot. És Janine személyében nem is egy rossz karaktert sikerült megalkotniuk, és bár Sherlockot csak az érdekei vezérelték, hatással volt rá a "kapcsolatuk", látszott rajta, hogy lelkiismeret furdalása van, mikor a nő otthagyta a kórházban.
A "hallucináció", ahogy CumberLassie nevezte, nekem az egyik kedvenc részem. Sherlock agyának hipersebességű működését mutatja be (csak úgy, mint mikor a 3x2-ben elejti a poharat), ahogy bejárja az elme palotáját, feltúr minden elraktározott információt, azért hogy életben maradjon, és ezek előhívásához ismerős arcokat használ fel, akik pont azt, és úgy teszik, és mondják, amire szüksége van. Azon túl, hogy ez a sorozat eddigi leglátványosabb része, Ben legjobb alakítása (már ezért a pár percért is díjat érdemelne), nagyon jól tükrözi Sherlock személyiségét, mert ő nem fiókokat húzogat, és aktákat nyitogat, mikor az életéről van szó, számára fontos emberek "segítségét kéri". Bár az szerinem nem véletlen, hogy Sherlock és Magnussen elme palotájában is egy csigalépcső található, de kinézetük teljesen más, ahogy az elraktározott emlékek is.
Magnussen kellően félelmetes és gusztustalan volt. Mindenkiből ugyanazt váltotta ki, szinte levegőt venni sem mertek a közelében. A tudás hatalom. Nem kell, hogy bizonyítékai legyenek, elég, ha csak megjelenik az újságban, bárkit tönkretehet egy kóbor hírrel az egyik lapja címoldalán. És ő is mondta, hogy időnként azért beszerez dolgokat, pl Lady Smallwood férjének leveleit. Mary ellen sem kellett, hogy legyenek kézzel fogható bizonyítékai, elég lett volna, ha csak felkeresi azokat, akik le akarnak számolni vele. És azért az nagyobb fenyegetés, mint, hogy átadja a rendőrségnek. Az, hogy Sherlock megölte Magnussent, tényleg nagyon drámai. A lövés előtti pillanatokban, John arcát figyeli, a kétségbeesett tekintetét, könnyes szemeit, kattog az agya, és tudja, hogy tennie kell valamit a barátjáért, és az, hogy végül meghúzza a ravaszt, irányunkba is felvet bizonyos kérdéseket. Te képes lennél rá? Meg tennéd ezt a barátodért?
Annyi mindent tudnék még kiemelni, pl. Mycroft reakcióját, mikor Sherlock lelőtte Magnussent. És biztosan végigpörgött az agyában, hogy ezután Sherlockot biztosan el fogják küldnei, arra a végzetes küldetésre, amiről korábban beszéltek. A rémült kisfiút látta a testvérében, a gyereket, akinek mindig is tartotta, mert az ő szemében talán Sherlock sohasem nőtt fel.
És hát Molly... A szívem csücske ebben az évadban :)
Most így ennyi, majd ha eszembe jut még valami, írok. De szerintem minden csak nézőpont kérdése. Én mindig azt vallom, hogy nem csak nézni kell, hanem látni is. Nagyon élveztem ezt a három részt, szeretem felfedezni, a részleteket, imádom Moffékat, és valószínűleg még 1000szer újra fogom nézni az összes részt. |
Tényleg nyitva hagyták a kaput, most tényleg így halt-e meg, vagy volt valami csavar benne?! Szerintem jól megszivattak Moffat-ék :D Amúgy nem sok értelme lenne visszahozni Moriartyt, bármennyire is akarnám. Fejbe lőtte magát Sherlock előtt. És azért az az ember, aki az inged vasalásából megmondja, hogy mi a kedvenc könyved, az csak megtud különböztetni egy halottat egy élőtől valamint azt is, hogy az az igazi Moriarty volt-e avagy sem. Plusz 2 évet szánt a hálózatának a felszámolására, csak tudta volna, ha él, vagy Mycroft. Szerintem itt valaki bevágta ezt a képet. Látszik, hogy a szája nem mozog, csak digitálisan van megcsinálva. A kreditek utáni kis képen pedig csak azt mondja "miss me?", míg a tévéképernyőkön "did you miss me?", nem tudom ennek van-e jelentősége, de én arra tippelnék, hogy Moriarty felkészült egy halál utáni kis balhéra. Belekalkulálta, ha ő nem lesz, attól még "the game is on". Van még egy merész ötletem is, lehet, hogy Adler is benne van, esetleg nem akarta, hogy Sherlockot elküldjék, ezzel a kis videóval pedig segít neki, hogy visszajöhessen.
Amúgy azt olvastam, hogy a negyedik évadra nem kell ennyit várni majd. |
[102-83] [82-63] [62-43] [42-23] [22-3] [2-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
